Nem hiszem, hogy van olyan hazai underground party-arc, aki ne ismerné Zsolt nevét és eklektikus, valahogy mindig lépéselőnyben maradó zenei világát. Az atléta alkatú dj már tíz éve van a ringben, és még sosem akadt, aki padlóra küldje. Persze nehezen akadna ilyen, és nem csak a lemezek felkutatásával és lejátszásával töltött órák terén szerzett behozhatatlan előnye miatt. A hazai underground DJ-k nagy részére óriási hatással volt - és van - ez a negyven éves, csendes ember. A stílusbeli korlátokat folyamatosan átlépő, mindig a legújabb, legritkább, zeneileg előremutató kiadványokat bemutató Zsolt szelíd fanatizmusa emberek ezrei számára világította meg az ismeretlenség homályában müködő zenészek és kiadók irányába vezető ösvényt.
A Last Night a DJ Saved My Life című diszkó klasszikus nekem Zsoltról szól, mert nem egy embert ismerek, akinek ő mentette meg az életét egy dallal egy party lemezjátszói-mögül, egy lemezbolt pultjának túloldaláról, vagy a Tilos Rádió stúdiójából adva.
Ha belegondolunk, nélküle nem lenne vagy nem így lenne hazai underground tánczene. A győri származású Zsolt, nemzetközi hírű futball-bíró édesapja nyomdokain haladva a budapesti Testnevelési Főiskoláról ugyan kikopott, de éveken keresztül minden éjjel a Tilos az Á DJ-jeként 10-12 órás marathoni műsorokkal tartotta magát edzésben. Az akkori Tilos az Á-s esték - punktól a jazzen, hip hopon és a népzenén keresztül egészen a korai acid-ig húzódó - zenei választékának sokszínűségét ő oltotta a kezdetben kalózrádióként funkcionáló Tilos Rádióba. Mind az Á-ban, mind a Rádióban sokáig Zsolt volt az egyetlen zenész, s amikor az irreális kettős terhelés kettészakította volna, megjelentek a helyére beugró első DJ-palánták, akik többnyire tőle tanulták meg, amit a zenéről akkor tudni lehetett.
Azóta DJ-k több generációja cseperedett fel őt hallgatva a party-kon vagy a rádióban, de nem sok embert ismerek, aki képes lenne hozzá hasonlóan a leggázosabb gagyi euro-house profilú lemezboltok polcait is végigtúrni legalább hetente egyszer, hogy véletlenül behozott ritka hip-hop maxikat túrjon ki a szemét közül. Negyven évesen is olyan friss füllel válogat, mint egy tinédzser, és a bevált slágerek és stílusok állandó ismétlése helyett mindig igyekszik addig még soha nem hallott hangokat és ritmusokat tű alá helyezni. Nem sok DJ-t ismerek, aki Zsolthoz hasonló alázattal és tisztelettel viszonyulna ehhez a hivatáshoz.